Egyik nap Jürgen azzal az ötlettel jött, hogy mi lenne ha mi is elmennénk velük Frankfurtba egy divat estre, egy csomkó híres tervező lesz azon az esten, és mivel nem minden nap jut el ilyen helyre az ember így persze mi is
szivesen elmegyünk Jürgenékkel.
Nikivel gyorsan el is indultunk a plázákat járni. hogy keressünk egy oda illő rucit.Találtam is egy szép rózsaszín
köves szűk egyész ruhát amihez Bécsben vett ezüst cipő pont illeni fog.A divat esten rengeteg ember volt.Erik megtalálta magának a társaságot Niki is eltűnt valahová, én meg egyedül maradtam.A terem másik végében egy ismerős alakra lettem figyelmes,sok ember vette körül talán fotózkodhattak.Közelebb mentem,de eltűnt a nagy tömegben.Közben összefutottam Erikkel
- gyere lassan kezdődik a bemutató
Leültünk a 2. sorba Jürgenék mögé.
Elkezdődötta bemutató, a modellek felvonultak:-)
A kifutó túlsó oldalán megint észrevettem azt az ismerős alakot,nem láttam túl jól de ,mégis olyan ismerős volt.Pár perc mulva ujból oda pillantottam és láttam hogy srác beszélget a mellete ülővel és nevetgél
-Úr isten...(még a vér is meghült bennem) ő az akire gondolok..ezt a mosolyt megismerem, az ő mosolyánál nincs szebb a földöd:-D
-Jól vagy Barbi?olyan egy picit elfehéredtél!
-nem is tudom...igen jól!!
Próbáltam a bemutatóra figyelni.De nem nagyon sikrült.
-Niki??Figyelj! Nézd már ott azt a fiút ot szembe nekünk, úgy hasonlítt valakire...tudod kire gondolok!
-hol?nem látom?
-az első sorban fehete hajú?
-aha igen
-nem Bill?
-dehogy bolond vagy? mit keresne ő itt? (nevetett)
-de nézd már meg jobban!!
-én nem tudom,te vagy a nagy rajongó, neked kéne felismerned(majd még 1x oda pillantott) Nem is tudom...hasonlít
-hasonlít?!szerintem tökre olyan, anyira hogy szerintem ő az!
-csitt lányook!!(szólt ránk Erik)
Niki még hallkan oda súgta:
-majd ha ennek vége megkeressük,kérsz autogrammot vagy valami, ha tényleg ő az
-dehogy kérek, én biztos oda nem megyek...sőt szerintem innen fel se állok!
Mikor vége lett a bemutatónak Jürgennel még beszélgettünk,majd egyszercsak eltűnt ,és 2 emberkével jött vissza,az egyikük mellet jött Bill is.
Jürgen mindenkinek bemutatott, már csak Bill volt hátra...egy lefagyott hulla lehettem ahogy ott álltam
-Hallo!Bill.(vigyorgott,és nyújtotta a kezét)
olyan furcsa, de jó érzés volt ilyen közel lenni hozzá, 5 éve várok erre,de sose gondoltam volna...
-Hello!Barbi(nyögtem ki hallkan)mondtam még volna valamit,de semmi nem jött ki a számon.
